Kapcsolt vállalkozások közötti készfizető kezesség társasági adó vonatkozásai

Kapcsolt vállalkozások közötti készfizető kezesség társasági adó vonatkozásai

A NAV honlapján 2013. április 8-án megjelent iránymutatás szerint a társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 18. § (1), (2) bekezdését készfizető kezesi szerződés esetében akkor kell alkalmazni, ha a szerződés megkötésének időpontjában a felek egymás kapcsolt vállalkozásai voltak.

Egy kft. [leányvállalat] – az anyavállalatával fennálló kapcsolt vállalkozási viszony időszaka alatt (2010-ben) 5 évet meghaladó lejáratra – a számlavezető bankjával hitelszerződést kötött, amelynek kapcsán az anyavállalat – ellenérték nélkül – készfizető kezességet vállalt a leányvállalat által felvett hitelre. Az anya- és a leányvállalat között időközben (2012-ben) megszűnt a kapcsolt vállalkozási viszony. Ez esetben – tekintve, hogy az anyavállalat a szolgáltatásáért (készfizető kezességvállalás) ellenértéket nem számít fel – a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatt a Tao. tv. 18. §-a szerinti korrekció alkalmazása a következők szerint merülhet fel.

A felek kapcsolt vállalkozási viszonyának megváltozása esetén – a még folyamatban lévő ügyleteikkel összefüggésben – attól függően kell alkalmazni a Tao. tv. 18. §-a szerinti rendelkezéseket, hogy az adott szerződést egymással kapcsolt vállalkozásokként kötötték-e vagy sem. A minősítés szempontjából tehát a szerződéskötés időpontja a meghatározó, függetlenül a szerződés szerinti teljesítés, illetve az „ellenérték” megfizetése időpontjától. 

 

Ennek megfelelően a szerződés kapcsán, tekintve, hogy annak megkötésekor a felek egymás kapcsolt vállalkozásai voltak, a Tao. tv. hivatkozott rendelkezése irányadó, függetlenül attól, hogy – az esetlegesen bekövetkező – későbbi teljesítés, illetve fizetés időpontjában a felek már nem állnak kapcsolt vállalkozási viszonyban. Az adózás előtti eredményt módosító tétel tehát akkor merül fel – úgy az anyavállalat, mint a leányvállalat részéről –, ha a készfizető kezesség beváltására sor kerül (amennyiben a leányvállalat nem teljesít, az anyavállalat maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni). 

Forrás: NAV, Tao. tv.

Gazdasági és iparkamarai tagsági díj 2013

A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodóknak és az egyéni vállalkozóknak a 2013. évi kamarai hozzájárulást (5.000 Ft/év) 2013. március 31-ig kell megfizetni. Az összeg átutalásánál a közlemény rovatba a cég adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget kell feltüntetni. 

A kamarai díj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóságnak kell beszednie. 

A gazdasági kamarák a tagdíj és a hozzájárulás megfizetéséről – mivel nem minősül szolgáltatás ellenértékének – számlát nem bocsáthatnak ki, de kötelesek egyéb számviteli bizonylatot kiállítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások ezeket a kamaráknak kötelezően fizetendő összegeket költségeik között elszámolhatják.

Ingatlan-nyilvántartás

Új földhivatali nyomtatványok

 

A jogszabályváltozásokra tekintettel 2013. január 1-jétől a földhivatali nyomtatványok hat új kérelemmel egészültek ki, illetve négy nyomtatvány tartalma módosult. Az új és a megváltozott nyomtatványok elektronikus formában a http://www.foldhivatal.hu

"Ügyintézés" menü "Nyomtatványok" menüpontjában érhetők el.

 

Az új kérelmek a következők:

 

·         Ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem természetes személyek számára

·         Földhasználati változás-bejelentési adatlap

·         Földhasználati törlés-bejelentési adatlap I., II., III.

·         Földhasználati azonosító adatközlési adatlap (2013. március 30-ig)

 

A következő kérelmek tartalma módosult:

 

·         Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II.

·         TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára

·         Földhasználati bejelentési adatlap

·         Földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelem

 

A Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatalának számlaszáma megváltozott, számlaszáma: 10026005-00321127-00000000 A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatalának új számlaszáma: 10025004-00301071-00000000. A Földmérési és Távérzékelési Intézet, valamint a földhivatalok számlaszámait a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet tartalmazza.

 

Járásokkal kapcsolatos változások

 

A járások kialakításával a földhivatalok illetékességi területei is változnak. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként 2013. január 1-jével létrejöttek a járási hivatalok. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása, ezért a járási hivatalokhoz kerülnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Mindezek alapján a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik - többek között - a járási földhivatal is. A járások kialakításával összefüggésben a járási (korábban körzeti) földhivatalok illetékességi területeit 2013. január 1-jétől a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet tartalmazza.

 

Forrás: 149/2012. (XII.28.) FVM rendelet és 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet, www.foldhivatal.hu

 

A Budapesti Ügyvédi Kamara új közleménye a cégjogi módosításokkal kapcsolatban

 

"A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ma felkereste az igazságügyért felelős államtitkárt a múlt heti intézkedés kéréssel kapcsolatban. Nos, úgy tűnik, nem lesz törvénymódosítás és az okok sokaságából talán elég egyre rámutatni: február 11-ig nem ül össze a Parlament... A lekérdezési és céginformációs rendszer pedig lassan összeomlik. A KIM annyit tud jelenleg tenni, hogy informatikai megoldásokat próbál bevezetni és válságkezelést folytatnak a szolgáltatóval. Bánáti úr nyomatékosan kérte, hogy a tárca vegye fel a kapcsolatot a NAV-al és vesse befolyását latba a bírósági szervezetnél, hogy ne alkalmazzanak bírságokat, mivel nyilvánvaló, hogy a késedelmek jelentős mértékben az infrastruktúra hibáira vezethetők vissza. A jövő hét elejére a tárca valószínűleg tájékoztatással fog kijönni.

Ma reggel a cégbíróság vezetője már nyilatkozott arról, hogy nem várhatóak (nem is lehetségesek) azok a bírságolások, amivel a kötelező módosítások kapcsán marketing-, könyvelő-és kontár cégek fenyegették a társaságokat. Úgy látjuk, hogy a riogató hirdetések reklámjogilag, cégjogilag egyaránt félrevezetők voltak. Felvetődik a kérdés, hogy azok az állami szervek, amelyek hitelesen tudták volna ugyanezt az információt a társaságok felé közvetíteni, miért hallgattak? Kamaránkhoz több száz telefon és e-mail érkezett, egyrészt sérelmezve az irritáló hirdetéseket, másrészt segítséget kérve a határidőmódosításával kapcsolatosan. "Anomália csoportunk" tételes jogi kérdésekben is forró dróton volt a cégbíróság illetékeseivel és próbált segíteni. A baj csak az, hogy a Kamara sem nem bíróság, sem nem jogalkalmazó szerv, tehát segítsége, tanácsai csak annyit érnek, amennyit abból utóbb a hatóságok joggyakorlata igazol - azaz konkrét jogi kérdésekben kárt okozhatunk, ha túllépjük természetes határainkat.

Az állami oldal arra hivatkozik, hogy ezt a módosítási kötelezettséget már egy éve közzétették. Hivatkoznak arra is, hogy ezzel a módszertannal az adathibák és a költségvetést károsító fantomcégek is nagyon jól kiszűrhetők. Ez mind igaz, de vajon szükséges-e a jó célok érdekében túszul ejteni az egész vállalkozói társadalmat? Szükséges-e a cégeket megterhelni költségekkel? Szükséges-e az adófizetők pénzén fenntartott kormányzati elektronikus rendszereket teljesítőképességükön túl megterhelni? Az ügyvédtársadalmat ez a -látszólag csak adminisztratív - társasági jogi feladat az ügyfelekhez való viszonyában súlyosan megrendítette. A dömpingárakon dolgozó cégek a jogbiztonsági feladatokat teljesítő ügyvédeket ellehetetlenítették fix, ám irreális áraikkal. Ami a legfájóbb: évtizedes ügyvéd-ügyfél kapcsolatok rendültek meg, mert a csaló hirdetések nyomán az ügyfél a tisztességes áron dolgozó ügyvédbe vetett bizalmából veszített.

Talán a nem távoli jövőben egy gyors vizsgálat feltárja, hogy az ügyfél-azonosítást, JÜB-ölést és elektronikus archiválást lehetetlenné tevő árakon elvégzett több tízezer cégeljárás rontotta-e a jog- és okirat-biztonságot. A közérzetet biztosan."

Forrás: bpbar.hu

A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályai 2013

 1. A törvény hatálya

 

A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező

• pénzforgalmi szolgáltatóra,
• pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint
• a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre

terjed ki.

Pénzforgalmi szolgáltatónak minősül a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény és a kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez. A Magyar Nemzeti Bankra – habár pénzforgalmi szolgáltatónak minősül – nem terjed ki a törvény hatálya.

Pénzváltási tevékenységnek minősül a külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében.

Kiemelt közvetítői tevékenységnek minősül a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is.

A pénzügyi tranzakciós illeték a pénzforgalmi szolgáltatókat, meghatározott tevékenységet végző hitelintézeteket, kiemelt közvetítőket terheli, így az ügyletben akár jogosulti, akár kötelezetti oldalon résztvevő magánszemélyeket, vállalkozókat, egyéb szervezeteket nem terheli adómegállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség.

 
2. A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya, az illetékfizetési kötelezettség keletkezése

Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül: 

• az átutalás,
• a beszedés,
• a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés,
• a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés,
• a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő útján (abban az esetben is, ha az nem a fizetési számla terhére történik),
• a készpénzátutalás,
• az okmányos meghitelezés (akkreditív),
• a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása,
• a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás  közvetítésre jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás,
• a kölcsöntörlesztés,
• a jutalék- és díjbevételek felszámítása,
• továbbá minden olyan, az előzőekben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti [a továbbiakban: egyéb fizetési művelet].

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

Az illetékfizetési kötelezettség mindegyik esetben a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő ügylet teljesítésének napján keletkezik.

Nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:

–      az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik (például azonos bankon belül az átvezetés a folyószámláról a megtakarítási számlára) vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos (például azonos bankon belüli átvezetés a házastársak közös rendelkezése alatt álló számláról a feleség számlájára),

–       az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben,

Ø  ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató – az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott – kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja,

Ø  vagy a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alap tagja,

feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,

–       a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,

–       a Hpt.-ben meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti [csoportfinanszírozás (ún. cash pool) alatt azt a pénzügyi műveletet kell érteni, amit az anyavállalat a leányvállalatokkal, illetve a leányvállalatok egymás között, a likviditás biztosítása érdekében közösen hajtanak végre)

–       a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,

–       a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet (például a gyermekgondozási díj, a családtámogatások közül pedig a családi pótlék átutalása), továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó körben végrehajtott fizetési művelet,

–       a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is,

–       a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet,

–       a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolással kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet,

–       az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos fizetési művelet

–       a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett nemzetgazdasági számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,

–       a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet.

3. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köre, az illeték alapja, mértéke

 

Illeték tárgya	Illetékfizetésre kötelezett	Illeték alapja	Illeték mértéke
átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés	a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója	az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
készpénzátutalás	a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató	az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
okmányos meghitelezés (akkreditív)	a nyitó pénzforgalmi szolgáltató	az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
készpénzfizetésre szóló csekk beváltása	a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója	az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
egyéb fizetési művelet	a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója	az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
kölcsöntörlesztés esetén	a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató	az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli	0,2%, de legfeljebb 6 ezer forint
jutalék- és díjbevételek esetén	a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató	az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
pénzváltási tevékenység esetén	a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő	az eladott fizető eszköz összege	0,2 %, de legfeljebb 6 ezer forint
a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén	a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény	a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg	0,2 %
készpénzkifizetés fizetési számláról, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján, ideértve azt is, ha a készpénzkifizetés a hitelkeret terhére történik	a pénzforgalmi szolgáltató, hitelkeret terhére történő készpénzkifizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja	a kifizetett összeg	0,3 %, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint

Abban az esetben, ha külföldi pénznemre szóló fizetési megbízásról, kölcsöntörlesztésről, jutalék- és díjbevétel felszámításáról vagy pénzváltási tevékenységről van szó, a táblázatban az„Illeték alapja” elnevezésű oszlopban meghatározott összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A törvény garanciális szabályként tartalmazza azt is, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetésére kötelezett (kivéve a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő) a számlakivonaton tájékoztatnia kell ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott illetékköteles fizetési művelet után megállapított illeték összegéről.

Forrás: NAV, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. Törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

---

 

 

Adó- és illetékfizetési kedvezmények

Fizetési kedvezményi eljárások

(pl. visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére részletfizetés kérése,

adómérséklés, stb.)

 

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény a fizetési kedvezményi eljárásokat érintően egyes szabályokat módosított, melyek 2013. január 1-jétől lépnek hatályba.

 

1.      A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás magánszemélyek és egyéni vállalkozók számára illetékmentes lett. Az egyéb gazdálkodó szervezetek esetén azonban az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdése alapján az illeték összege 10.000,-Ft-ra emelkedik. A fellebbezés benyújtása továbbra is illetékköteles, mely magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében minimum 5.000,-Ft, gazdálkodó szervezetek esetében minimum 15.000,-Ft.

 

2.     Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 5/A §-a egy új, (6) bekezdéssel bővül, mely bevezeti a sürgősségi eljárás lehetőségét a fizetési kedvezményi eljárásokban.

 

A sürgősségi eljárásnak három feltétele van:

1. Ezen eljárást az adóhatóság minősített adózói adatbázisában szereplő adózók kérhetik.

2. A sürgősségi eljárást kérelmező adózó kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét.

3. A fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni a sürgősségi eljárást.  

Ez az eljárás azt jelenti, hogy ilyen irányú kérelem esetén az adózó kérelmét 15 napos ügyintézési határidő alatt bírálja el az adóhatóság.

3.     Az Art. új 160/A §-a szerint amennyiben az adóhatóság fizetési könnyítést, vagy adómérséklést engedélyezett – a döntés kiadmányozását követően – a végrehajtás szünetel a döntés jogerőre emelkedéséig.

 

4.     Az Art. 133/A §-a szerint magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott 150.000,-Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében maximum 6 hónapon keresztül teljesítheti. (Ezt a bevallásában kérheti az adózó.)  

Jelentős változás a gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához, és kérelem módosításához szükséges űrlapokon, hogy a mérleg -és eredménykimutatási adatok az űrlapok részét képezik, tehát amennyiben ezen adatok kitöltésre kerülnek, abban az esetben nem szükséges csatolni ezen adatokat tartalmazó dokumentumot az űrlapok mellékleteként, azonban az aktuális, de a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapnál nem régebbi adatokat tartalmazó főkönyvi kivonat csatolása minden esetben kötelező.

 
Forrás: NAV, Art.

A Budapesti Ügyvédi Kamara közleménye

A BÜK cégbírósági kapcsolattartói a következőkre hívják fel a figyelmet a 2013. január 18-án:

- A Ctv. 7. § (4) bekezdésében a székhely, telephely igazolással kapcsolatban a "jogszerűségét igazolni" szövegrész helyébe a "jogszerűségéről nyilatkozni" szöveg lépett. Ennek következtében a székhely, telephely és fióktelep használatának jogszerűségéről maga a cég, törvényes képviselője útján nyilatkozik, tehát már nem a tulajdonostól kell a nyilatkozat.

- Ha a február 1-i határidőig illeték- és költségmentesen benyújtandó okiratok és bejelentendő adatokon felül a kérelemhez aláírás mintát vagy aláírási címpéldányt is csatol a jogi képviselő, ezáltal a kérelem illeték és közzétételi díj kötelessé válik.

- Ha a beadott anyagok érintik a társasági szerződést (természetes személyazonosító adatok Gt. 12. § (1) b pont), akkor társasági szerződés módosítást és egységes szerkezetű társasági szerződést is kell csatolni. Ha nem (pld. adóazonosító jel, székhely nyilatkozat) akkor sem társasági szerződés módosítást sem egységes szerkezetű társasági szerződést nem kell csatolni.

A BÜK elnöke kérni fogja a határidő eltolását -láthatólag vergődik a KIM informatikai rendszere, a cégek nagy része nem reagált és jön a havazás.