2015. június 24., szerda

Simplified Employment in Hungary 2015 - Egyszerűsített Foglalkoztatás 2015




  „SIMPLIFIED” EMPLOYMENT IN HUNGARY
(Egyszerűsített foglalkoztatás Magyarországon, 2015) 

Kép forrása/source of  picture: http://www.graphicssimplified.com/contact-us/employment/

 What is „Simplified” Employment and what are the benefits for employers?

In case of simplified employment, parties can conclude an employment agreement for a short period of time, even for one day with less administration and payroll tax and more flexible employment rules.

If the conditions of simplified employment are met, the amount of payroll tax the employer has to pay for each day of employment per employee is
HUF 500 (EUR 1,6) for seasonal work  
HUF 1000 (EUR 3,2) for casual work,
HUF 3000 (EUR 9,6) for cinema walk-on roles.

The above fees replace the payroll taxes the employer generally has to pay in case of normal employment. By paying the above charges the employer is exempted from paying social, workforce development, healthcare and rehabilitation contributions and is further exempted from deducting personal income tax. The employee does not have to pay pension, healthcare, workforce development and medical contributions and is exempted from payment of personal income tax advance.

It is not necessary to conclude such an employment agreement in writing. Parties however can fill out a sample employment contract as stipulated by law that could exclude any possible error of law. This sample employment contract contains minimum requirements and replaces recording of working hours and written wage settlement. Parties however cannot supplement this sample with any further sections i.e they cannot stipulate a probation period.

What Types of Employment are covered?

Simplified employment covers four types of employment:

-         agricultural seasonal work,
-         touristic seasonal work,
-         cinema walk-on roles and
-         casual work.

Conditions of Simplified Employment

Length of employment

The aggregate length of simplified employment is bound by law. Employment for agricultural seasonal work or touristic seasonal work cannot exceed 120 days per calendar year. In case of casual work this time limit is 90 days.


The law sets further requirements for casual work. The fixed term employment for  casual work  cannot exceed
-         5 consecutive calendar days, and
-         15 calendar days within one calendar month, and
-         90 days per calendar year.

By contrast, seasonal work can be performed continuously. If the employee works both as a seasonal worker and a temporary worker for the same employer, the maximum length of employment cannot exceed 120 days.

Numbers of Employees Employed

The law does not set limits for seasonal work. However in case of casual work, there is a   daily limit depending on the number of employees employed full time. It is worth noting, that the employer can spread this limit unevenly in a given year.
 
If the employer does not have full time employees at all it can employ only one employee on the basis of a simplified employment contract per day, which is 365 employees on an annual basis. In this case the company can either employ one individual for 365 days, or employ 365 individuals for one day. If the company employs 365 individuals for one day the employer cannot employ further employees under a simplified employment for the rest of the year.
This limit does not apply in case of cinema walk-on roles.

If the employer employs between 1 to 5 full time employees, the employer can employ a maximum number of 2 employees under simplified contracts per day. If the employer employs between 6 to 20 full time employees, the employer can employ a maximum number of 4 employees under simplified contracts per day. In case of more than 20 full time employees, the daily number of individuals under simplified contracts cannot exceed 20% of the staff.

The Employment Relationship Starts with Notification

As mentioned above, parties can enter into a smaple employment contract stipulated by lae, This contract can be downloaded from


The legal relationship between the parties starts with the employer’s notification to the Tax Authority.  The employer has to submit the so called ’T1042E’ tax form via the internet. If the work is not performed due to any unforeseen reasons, the notification can be cancelled within two hours, in case of one day employments. If the employment is longer than one day, or it starts on the day following such notification, the notification can be cancelled on the day the notification was made, until 8 a.m. If the cancellation is submitted after the deadlines, the employer shall pay its liabilities for the cancelled day.
 
How much is the Minimum Wage in case of Simplified Employment in 2015?

In case of simplified employment the employee is entitled to 85% of the statutory minimum wage. It he employee has a secondary school certificate this amount is 87% .

It is recommended to agree on payment by the hour when concluding simplified contracts. The minimum hourly wages are follows:
-  85 % of HUF 604 Ft/hour that is 513 HUF/hour (EUR 1,6/hour)
-  for employees having secondary school certificates 87% of 702 HUF/hour, that is 611 HUF/hour (EUR 1,9/hour)


dr. Andrea Egertz

2015. május 8., péntek

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szerződések, és azok alakisága



A Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szerződések, és azok alakisága

kép forrása: www. puzzlecrative.com


  1. Alkalmazandó jogszabályok

2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról („Hpt.”)
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről („Bit.”)
2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól („Bszt.”)
1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról („Öpt.”)
2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről („Tétv.”)
2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről („Fhtv.”)
56/2014. (XII.31.) NGM rendelet a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról („NGM rendelet”)
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről („Ptk.”)
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről („Ektv.”)
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról („Eatv.”)

Pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés a Hpt., a Bit., a Bszt. hatálya alá tartozó szerződés, valamint az Öpt. alapján a pénztártagot megillető jogosultságok összessége. Tekintettel arra, hogy a Tétv. szerint elsőbbséget élveznek az ágazati törvények szabályai és az abban foglalt alakiságra vonatkozó szabályok, ezért első körben ezeket a szabályokat kell áttekinteni.[1]

  1. A pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések, ill. jognyilatkozatok alakisága

A Ptk. 6:58.§ szerint a szerződés a felek kölcsönös egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás nyújtására és jogosultság  a szolgáltatás követelésére. A Ptk. 6:4.§(2) bekezdése szerint jognyilatkozat szóban, és írásban is tehető, a Ptk. 6:6.§ szerint jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozat érvényességét meghatározott alakhoz kötheti.

2.1 A Hpt. rendelkezései

2.1.1 Írásbeli alak, szerződés átadása az ügyfél részére (Hpt. 279.§ (1))

A Hpt. más jognyilatkozatok megtételére előírt alakiságokhoz képest szigorúbb  követelményeket határoz meg a hatálya alá tartozó szerződések alakiságára vonatkozóan. A Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződések esetében az  alakiságra vonatkozó előírások tekintetében a Hpt. 279. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azaz a pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban  - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formát is - köthet.

Az Eatv. 4.§ (1) bekezdése szerint, ha jogszabály írásba foglalási kötelezettséget ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott.

A fentiek alapján – melyet az MNB egy állásfoglalásában is megerősített[2] - a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentumba foglalt pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződési alak megfelel Hpt-ben előírt írásbeli alakszerűségi követelménynek.

A Hpt. 279.§ (1) értelmében az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek át is adni. Kérdésként merül fel, hogy a pénzügyi szervezetek eleget tesznek a szerződések egy eredeti példányának átadására vonatkozó kötelezettségüknek azzal, ha az elektronikus formában létrejött szerződést, jognyilatkozatot kinyomtatják és azt az ügyfélnek átadják, vagy elektronikus formában is át kell adniuk? Amennyiben a szerződést, jognyilatkozatot elektronikusan is át kell adni, akkor e kötelezettség teljesítésére elegendő-e, ha az ügyfél által megadott e- mail címre küldik meg a szerződést, vagy elektronikus adathordozón (CD, DVD, pendrive, egyéb külső winchester) is át kell adniuk?[3]

A Hpt. az írásban megkötött szerződés egy eredeti példányának átadási kötelezettségén túl nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formában megkötött szerződések esetében mi minősül a szerződés eredeti példánya átadásának.

A legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában létrejött szerződés eredeti példányának az elektronikus aláírásokkal ellátott elektronikus okirat, azaz az aláírás-konténerbe csomagolt, az aláíratlan elemekkel is kiegészített aláírás-blokk, vagyis az ún. elektronikus akta tekintendő. Az aláírás konténer fájl formátuma többféle lehet. pl e-akta (Es3 fájlok), PDF, PAdES, S/MIME csatolmánnyal rendelkező e-mail, MS-Word, stb., illetve ezek elektronikus másolatai is eredetinek tekintendők[4].

Az Eatv. – 2014. december 31-ig hatályos - 4.§ (3) bekezdése akként rendelkezett, hogy a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok. A fentiek alapján az MNB egy esetben ki is mondta, hogy a Hpt. szerint az ügyfélnek történő átadás nem valósul meg azáltal, ha a pénzügyi szervezetek az elektronikus dokumentumot kinyomtatják és a nyomtatott verziót adják át, hanem  az elektronikus aktát elektronikusan kell átadni az ügyfeleknek.  Az elektronikus aktában az okirat nyílt szöveges, tehát az elektronikus aktához hozzáférők számára olvasható formában elérhető. Az MNB kiemelte, hogy az átadás az okirat tartalmára (banktitok) elvárt bizalmasságot az átadás teljes folyamatában biztosítani képes technológiai megoldással történhet. Ilyen megoldások lehetnek pl. a teljesség igénye nélkül (i) titkosított (rejtjelezett) csatornán történő elektronikus letöltés lehetővé tétele, (ii) az elektronikus aktát tartalmazó digitális adathordozó személyes átadása,  (iii) titkosított e- mail vagy titkosított  csatornán továbbított e-mail üzenet és melléklete. A titkosított elektronikus akta esetében a bizalmasság automatikusan teljesül, ezért titkosított elektronikus akta tetszőleges technológiai megoldással átadható az interneten keresztül is.[5]

Az Eatv. 4.§ (3) bekezdése azonban 2014. dec. 31-től hatályát vesztette. Az indokolás szerint az informatikai és nyomtatási technológiák fejlődésével - biztonsági és minősítési szinttől függetlenül - megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítani tudják az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum és annak nyomtatott változata hitelességét és teljes bizonyító erejét, mely indokolttá teszi a rendelkezés hatályon kívül helyezését.

A fentiek alapján álláspontunk szerint így az ügyfél számára történő átadás megvalósulhat vagy az elektronikus dokumentum kinyomtatott verziójának átadásával (a 2014. december 31-től hatályos szabályok alapján), vagy az elektronikus akta – fentiek szerint részletezett módon történő - elektronikus átadásával.

2.1.2 Azonosított elektronikus úton kötött szerződés (Hpt. 279.§ (2))

A Hpt. 279.§(2) bekezdése szerint az írásban megkötött szerződésben a pénzügyi intézmény és az ügyfele megállapodhatnak arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton kötnek pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződést, mely szerződés írásbeli szerződésnek minősül[6].

Kérdésként merült fel, hogy lehetőség van-e arra, hogy a pénzügyi intézmény ne az ügyfeleivel a Hpt. 279.§ (1) szerint megkötött szerződésben, hanem az ÁSZF-ben határozza meg az elektronikus úton történő szerződéskötés feltételeit.[7] Az MNB szerint a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a bank ne az ügyféllel írásban megkötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződésben, hanem az ÁSZF-ben határozza meg egyoldalúan az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó szabályokat. Ennek jogszabályi alapja a Hpt. 276. § (16) bekezdése, mely szerint a pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Az ÁSZF Hpt. 279. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, egyoldalú módosítása pedig nem minősül az ügyfél számára hátrányos módosításnak.

2.1.3 Telefonon történő szerződéskötés (Hpt. 98.§ (2))

Kérdésként merült fel, hogy az azonosított telefonos ügyintézés keretében történő szerződéskötésre alkalmazhatóak-e a Hpt. 279.§ (2) szabályai, tehát a telefonon megkötött szerződésben megállapodhat-e az ügyfél és a pénzügyi intézmény arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton kötnek szerződést.[8]

A Hpt. alapján a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás szerződés létrejöttének alaki feltétele az írásbeliség. Az írásba foglalásig létre sem jön a felek közötti szerződés, ezért e körben fogalmilag kizárt a szerződés utólagos írásba foglalása. Az írásbeliség alóli egyetlen kivételt a Hpt. 98. § (2) bekezdés második mondatában említett pénz- és tőkepiaci ügyletek képeznek. Kizárólag e körben engedi meg a Hpt. hogy a szerződés szóban is létrejöjjön utólagos írásba foglalással. Ennek indoka az ügyek gyors lebonyolításához fűződő érdek és az, hogy ezen ügyleteknek nincs közvetlen fogyasztóvédelmi vonatkozása. (Ezek az ügyletek jellemzően a bankközi piacon kötött, rövidlejáratú, likviditáskezelési célú ügyletek.)[9] A Hpt. 98.§ (2) szerint a szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény, írásban visszaigazolja.

Az Ektv. szerint elektronikus útnak minősül elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg –továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása. Az MNB álláspontja szerint az azonosított telefonos ügyintézés nem tartozik az elektronikus út fogalmi körébe, a telefonon tett jognyilatkozat – tekintet nélkül arra, hogy azonosítottan történik és hangfelvétel is készül róla, illetve utólag írásba foglalják – szóbeli jognyilatkozat.[10]  


2.1.4 Pénzmosási nyilatkozat alakisága

Az MNB által kiadott állásfoglalás alapján a pénzügyi intézmény a pénzmosási nyilatkozat formáját és a nyilatkoztatás módját (fax, posta, email, internetbank, stb.) saját maga határozhatja meg. A nyilatkozatnak azonban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően írásba foglaltnak kell minősülniük. Az Eatv. 4.§ (1) bekezdése szerint az elektronikus dokumentumba foglalás is megfelelő, ha az fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott.[11]

2.2 A Bit. rendelkezései

A biztosítási szerződés főszabályként írásban jön létre. Azonban a Ptk. alapján lehetőség van a szerződés szóban történő megkötésére, de ebben az esetben a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani, noha ez utóbbi nem érvényességi feltétele a biztosítási szerződésnek. Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön (mégpedig ráutaló magatartással), ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó jogszabályban (Bit. 166.§) előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.[12]

A Bit. 166.§-a akként rendelkezik, hogy a biztosító köteles a szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon írásbeli tájékoztatás adni a szerződés jellemzőiről. Továbbá a biztosító bizonyítható módon köteles beszerezni az ügyfél nyilatkozatát, hogy az ügyfél a tájékoztatást megkapta. Ha a fél nem kapta meg a tájékoztatást, s ezáltal a szerződés nem jön létre ráutaló magatartással, a fél adott esetben kártérítéssel léphet fel a biztosítóval szemben.

2.3 A Bszt. rendelkezései

Bszt. nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ügyféllel  történő szerződéskötésre kizárólag írásban kerülhet sor, nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy a bank és ügyfele szóban kössenek szerződést. A Bszt. 52. § (1) bekezdésének megfogalmazásából, így különösen az „ügyféllel kötött szerződését” szóhasználatból mindezekkel egyezően az tűnik ki, hogy a jogalkotó az írásba foglalás kötelezettségét nem érvényességi kellékként, hanem csupán egyfajta utólagos kontroll biztosításának a lehetőségeként írta elő, amely megközelítésből az is következik, hogy az utólagosan írásba foglalt megállapodást nem kell mindkét félnek aláírnia a joghatás kiváltása, azaz a szerződés érvényességének biztosítása érdekében. A szóban kötött szerződés tehát a szóbeli ajánlat ügyfél által történő elfogadásával létrejön.[13] A törvény felhatalmazása alapján az írásba foglalás részletes szabályait az üzletszabályzat tartalmazza. Az „írásba foglalás” fogalmát nem definiálja jogszabály, sem egyéb szabályzat, az MNB értelmezése szerint az voltaképpen a szóban egyeztetett feltételeknek, a megállapodás lényegi elemeinek az utólagos írásbeli rögzítését, „dokumentálását” jelenti. A Bszt. az írásba foglalás kötelezettségét a befektetési vállalkozásra rója, így tehát a bank feladata utólag írásban rögzíteni a megkötött megállapodást. Az ezt követő lépésekről, teendőkről a jogszabály már nem szól, a banknak ezért mindenkor a hatályos üzletszabályzata alapján kell eljárnia.[14]

2.4 Az Öpt. rendelkezései

Az Öpt. alapján a tagsági viszony a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik.[15] A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal együtt a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni.

Az Öpt alapján a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat az Eatv. szerinti elektronikus iratként küldje meg részére.

  1. Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések[16]

Miután az ágazati törvények (elsősorban a Hpt.) a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések megkötéséhez kapcsolódóan speciális követelményeket rögzítenek, fontos kiemelni, hogy a Tétv. az egyes ágazati szerződések alakiságára vonatkozó rendelkezéseket nem érinti, azok a Tétv. hatálya alá tartozó szerződések megkötésének továbbra is követelményei maradnak.

Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó[17] egyidejű fizikai jelenléte nélkül kerül sor. A Tétv. hatálya nem terjed ki azon esetekre, amelyeknél a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás. A szervezett távértékesítés egyfajta rendszert feltételez, így nem minősül szervezett távértékesítésnek egyedi szerződéseknek távközlő eszköz útján történő megkötése.

A távközlő eszköz lényege, hogy alkalmas a szerződési nyilatkozat megtételére a felek távollétében. Távközlő eszköznek minősül különösen a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány és szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az internetes honlap, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax), a televízió és a szöveges vagy képi telefoni üzenetküldés.[18]

A Tétv. szerint a szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató köteles a fogyasztót a Tétv. által  meghatározott körben tájékoztatni, melyek kellő időben  papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón[19] is köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Mivel az egyes ágazati törvények (pl. Fhtv.) is rendelkeznek a tájékoztatási kötelezettségről, így a Tétv. szerint az ágazati törvény szerint megadott tájékoztatás a Tétv. szerint megadott tájékoztatásnak minősül.

Az Fhtv. szerint a szolgáltató a tájékoztatást jogosult szóban is megadni, ugyanakkor azt is előírja, hogy a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó a szolgáltató tájékoztatását tartalmazó formanyomtatványon köteles igazolni, hogy a szükséges tájékoztatást megkapta. Ha viszont a hitelszerződés megkötésére azonosított elektronikus úton vagy elektronikus okirati formában került sor, akkor külön aláírásra igazolásként nincs szükség.[20]

A Bszt. szerint a befektetési vállalkozás tartós adathordozón kizárólag akkor teljesítheti tájékoztatási kötelezettségét, ha a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és az ügyfél kifejezetten ezt az adathordozót választja.[21]

Ha a fogyasztói hitelszerződés[22] megkötése a fogyasztó kérése alapján a Tétv. szerinti olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé (pl. telefon) a hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatási kötelezettségének papíron vagy más tartós adathordozón eleget tenni.

Az Fhtv. szerint jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek azonosított elektronikus úton vagy elektronikus okirati formában tegyék meg.[23]

A Tétv. a fogyasztó szerződéskötést megelőző tájékoztatásán (amely megvalósulhat akár papíron vagy más tartós adathordozón), valamint a fogyasztót megillető elállási és felmondási jog szabályozásán túl a szerződésre vonatkozó további alaki követelményeket nem határoz meg.

Összegezve a Tétv. a távértékesítési folyamatban kizárólag a fogyasztó, szerződéskötést megelőző tájékoztatására, valamint az elállási (ill. felmondási) jog gyakorlására vonatkozó szabályokat állapítja meg, mely szabályokat minden esetben az egyes pénzügyi ágazati jogszabályokkal együtt kell értelmezni. Maguknak az egyes pénzügyi ágazati szerződéseknek a létrejöttét, alakiságát ideértve a kapcsolódó jognyilatkozatokat is, a vonatkozó pénzügyi ágazati jogszabályok, illetve biztosítás esetén a Ptk. tartalmazza. Ezeket a jogszabályokat célszerű az MNB által közzétett állásfoglalásokkal együtt értelmezni.




[1] Tétv. 1.§ (3)
[3] ua.
[4] ua.

[5] ua.
[6] Pl. az MKB NETBankár szolgáltatása, melynek során a Hpt. 279.§ (1) szerinti szerződésben rögzítik a felek hogy annak alapján meghatározott körben a NETBankár rendszerben végzik a megbízások, stb. teljesítését.
[8] ua
[9] ua.
[10] ua., Ezzel ellentétben a Ptk. alapján a biztosítási szerződések szóban,  ill. ráutaló magatartással is létrejöhetnek. Az MNB-nek a telefonon történő szerződéskötésre vonatkozó álláspontja, melyet 2014. májusban tett közzé nem áll összhangban a Fhtv. 10-11.§-ával.  Az Fhtv. ugyanis úgy rendelkezik, „ha a hitelszerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján (a Tétv. szerint) … olyan távközlő eszközön … így különösen, ha …. telefonon történik, a hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően, haladéktalanul köteles a … fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének papíron, vagy más tartós adathordozón eleget tenni.”  Az idézett MNB állásfoglalás szerint hitelszerződés telefonon utólagos írásba foglalás esetén sem jöhet érvényesen létre, illetve itt a fogyasztóvédelmi vonatkozás is felmerül, nem úgy mint a Hpt. 98.§ (2) esetében.  Ebben az esetben azonban esetleg azzal lehet érvelni, hogy fogyasztói hitelről (kisebb volumenű, fogyasztási  hitelekről) van szó és a megkötés, illetve annak e módja a fogyasztó kérésére történik. (A fogyasztói hitelszerződések telefonon történő létrejöttéről nem született még állásfoglalás.)
[12] Ptk. 6:443.§, 6:444.§
[14] ua.
[15] A gyakorlatban ez az internetről történő nyolmtatvány kinyomtatását, ügyfél általi aláírását és szolgáltató áltai záradékolását jelenti.
[16] A fogyasztó és a vállalkozás közötti, nem pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésekre a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet vonatkozik, mely 2014. június 13-án lépett hatályba, és amely külön kezeli a távollevők között kötött (nincs egyidejű fizikai jelenlét) és az üzlethelyiségen kívül kötött (egyidejű fizikai jelenlét szükséges) szerződéseket. Ez a jogszabály a tartós adathordozó fogalmára példákat is hoz: papír, USB kulcs, CD ROM, DVD, memóriakártya, számítógép merevlemeze, elektronikus levél.
[17] A Tétv. kizárólag a fogyasztókkal kötött szerződésekre alkalmazható.
[18] Tétv. indokolás.
[19] Tétv. 2.§ (1) e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
[20] 8.§ (2)
[22] A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe. (MNB)
[23] Fhtv. 13.§ (2)